Kezdetnek liezon

3

2017. január 19. 20:41 - random585

Mikor elindultam volna az egyik autó felé hirtelen megjelentek anyáék.
-Nagyon helyes fiatalember- szólalt meg anya, én pedig csak kapkodtam a fejem, hogy mégis honnan kerültek ide.-Vele kellene menned- mutatott a a másik autóra.-Egyébként is ő ki?!-kérdezte a mellettem álló srácra. Ledermedtem. Csak néztem ki a fejemből, ugyanis ha ilyen helyzetet meglátna a valóságban azonnal hazavinne, nem hogy még bíztasson, hogy üljek be egy idegen taxijába. Nem tagadom, kicsit féltem de a kíváncsiság felülkerekedett ezen és végül az általam választott autóban kötöttem ki. Vicces volt és izgalmas. Már első pillantásra hihetetlenül szimpatikus volt. Sok dolgot elmesélt amíg utaztunk a járgányban, de hova is megyünk? Hiszen nem mondott címet amikor beültünk. Amikor oda néztem, a kormánynál nem ült senki, az autó magától ment. Nagyon megijedtem és elkezdtem remegni. Kinyitottam a szemem. Tényleg remegtem, ugyanis majdnem az összes reggel így kezdődik, az én szobám mindig kihűl mire felébredek és vacogva történik meg mindez rendszerint. Ránézek az órára még van 1 perc. Most nem csukom vissza a szemem mert nem vagyok kíváncsi az álom végére. Felkelek és gyorsan elkészülök. Amikor lemegyek a konyhában lent találom a szüleimet és nagynénémet, éppen kávéznak.

-Jó reggelt-köszöntem hangosan

-Jó reggelt neked is! Elég nyúzottnak tűnsz- kezdte apa a piszkálódást

-Ööööm köszi?!-nevettem el magam- nem vagyok nyúzott csak álmos

-Meg ideges-hallottam anya hangját

-Oké, inkább megyek – jelentettem ki, mert ez az amivel a leghamarabb ki tud hozni a sodromból. Megpusziltam mindenkit elköszönés gyanánt de mikor Theresához értem és megöleltem belesúgta a fülembe, hogy:

-Kérlek szépen gondold meg. Szükségem lenne rád odakint.
Csak bólogattam és mosolyogtam rá. Nem szeretném elrontani a kedvét korán reggel azzal, hogy én teljesen máshogy képzelem el a jövőmet. Adtam még egy puszit majd elindultam suliba. Miután odaértem a folyosón összefutottam Rinnával.

-cső

-csá

-na mikor sikerült elaludni?!- kérdezte félig nevetve

-nem sokkal azután hogy elköszöntünk, de bár ne sikerült volna

-mert miért?!- tette fel a kérdést mikor megszólalt a csengő

- majd elmondom . nagyon furát álmodtam
- el ne felejtsd mi az! inkább írd le most gyorsan óra előtt pár szóban hogy megmaradjon
- jójó na menjél nekem a másik épületbe lesz órám.
- szünetbe találkozunk
- oké
Megfogadtam a tanácsát és papírra véstem néhány szót az álmomról, nehogy elfelejtsem: buli, tánc, pia, 2 ember, egyik vicces másik rideg, taxi, anyáék, döntés, kormány – igen ennyi jó lesz, ezekből eszembe fog jutni, még ha nem is minden apró részlet, de a fő cselekményszál biztosan.

-Mit írkálsz ?- jött a kérdés mikor Tekla leült mellém

-Á semmi csak álmodtam és nem akarom elfelejteni

-Jaaaa értem. És amúgy miújság?

-Nincsen semmi. Tegnap összefutottam ezzel a buzi Gergővel. Azt hittem beleverem a fejét a falba.

-Naa mesélj.- mondta csillogó szemekkel. Nagyon imádom Teklát. Sorstársamnak is nevezhetném, mert elég sok dolog közös bennünk, illetve egy darabig mintha csak párhuzamosan futott volna az életünk amely dolog egyik közös pontja nem más mint Gergő.

-Hallod elkezdi: menjek vele vásárolni a barátnőjének meg hogy én neki sose mondok nemet. mondom eredj a faszomba. és még kérdezi hogy mi a baj és ölelget. hát hagyjuk már ugyan

- jó gáz. ne vedd magadra.. nagyon pöcs. egyébként is.. na mindegy
-mi?

-mondom mindegy

-kéérleeeeek – rebegtettem a pilláim

-jó de ígérd meg hogy nem mondod el senkinek

-én?! soha

-szombaton oda voltunk Zsoltival egy buliba és ott láttam a barátnőjét egy másik pasival kavarni

-neeee- döbbentem le majd elkezdtem egy kicsit nevetni. Kölcsön kenyér vissza jár.

-de Zori ígérd meg!!!!! tényleg nem mondhatod el senkinek

-szavamat adom. de ez marha vicces-nevettem tovább

-Érdekes a téma fiatalok?!- szólt hozzánk a tanár a terem másik végéből

-Jól kérdezte Tanárúr!- feleltem

-Na Zorka akkor meghallgatunk a táblánál is jólvan?- kérdezte vigyorral az arcán

-Attól függ. Jegyre megy?!

-Meglátjuk, hogy sikerül. Csak egy feladat.
-Hát jó.-egyeztem bele. Még jó, hogy a matek nem tartozik a gyenge tantárgyaim közé így nem okozott problémát egy logaritmus egyenlet megoldása. Egyébként is szeretem ezt az anyagot. Amikor kész lettem és az osztály felé fordultam mindenki csak nézett értetlenül, majd Viktor megszólalt:

-Neked egy kibaszott számológép van a fejedben!- erre elkezdett röhögni mindenki

-Jólvan leülhet Zorka. Kell egy ötös?- kérdezte a Tanárúr

-Jóhogy- feleltem habozás nélkül majd visszaültem Tekla mellé.

-Huu még szerencse hogy nem engem hívott ki hanem téged- mondta megkönnyebülve
Erre csak mosolyogtam egyet.Az óra jó hangulatban telt, mégis alig vártam a szünetet, hogy elmesélhessem Korinak mit álmodtam. Ahogy megszólalt a csengő már szinte szaladtam is ki a teremből megkeresni őt. Amikor megtaláltam leültünk egy padra és elkezdtem mesélni.

-azta . ez tényleg zagyvaság egy kicsit. de legalább voltak benne csávóók- emelgette a szemöldökét

-meg se szólalj, neked ott van Levente.

-jóó de attól még szemezgetni lehet és a téma izgi. belegondoltál már hogy való életben mit cselekedtél volna?!

-dehogy. ez eléggé utópisztikus. soha nem hajtana rám 2 helyes srác egy buliban.

-napersze.

-de nem ez a lényeg. az álmok jelentenek valamit

-tudatalatti leképeződése

-ja szóval szeretnék egy vadidegen csávóval egy olyan taxiban ülni ami magától megy és senki nem vezeti?!

-beteg egy elméd van- nevette el magát

- de neeem, biztos hogy van valami értelme.-amint ezt kimondtam beugrott-buli, szórakozóhely mindenféle és rengeteg emberrel egy helyen- ez maga az élet. 2 lehetőség is felkínálkozik : az egyik hűvös , távolságtartó természetű, a másik nyitott és kalandvágyó- ó egek!! Hiszen ez Anglia és New York metaforája. Igen ezaz! Még az is passzol amikor megjelentek anyáék, azt szeretnék hogy Angliában kössek ki, és a new york-i terveimről még nem tudnak ezért nem ismerte a másik tagot. De miért nem volt sofőr a taxiban?!

- talán mert ott a magad ura lennél, míg a szigeten lenne aki ’vezessen’ érted.-mondta ő is elhűlve

- aaaaaa ez jóó durvaa. de akkor miért nem szerepeltél benne te is?!

- hát azért nekem a pasis metafora nem lett volna a legjobb, hisz ott van Levente

- igaz. na mindegy legalább megfejtettük

- énis álmodhatnék ilyeneket

- lehet hogy álmodsz csak nem emlékszel rá

- úgyse..

Suli után beültünk kajálni Rinnával és Levivel a közeli pizzázóba.

-ja tök jó. szeretem a gyertyatartó szerepet magamra válallni- mondtam mikor odaértünk

- neked is kellene valaki- válaszolt Levente

- dehogy kellene

- van egy haverom aki kérdezett rólad ma a suliba

- gondolom valami nyomorék. normális srácnak nem kellenék

- naa ne legyél már ilyen- szólt közbe Kori- rendes srác

- ja mert te már tudod?

- persze hogy tudom- mosolygott rám gonoszan

- mit csináltatok? miről nem tudok

- hááát mindjárt itt lesz ő is velünk kajál . elhívtam, hogy megismerjen- mondta Levi majd elbújtak az étlap mögé Rinnával

- jobb ha most nem jöttök elő onnan egy darabig- morogtam- úgy nézek ki suli után mint egy darab szar! jól tudod hogy kicsit sem vagyok ma szalonképes. úristen – mérgelődtem ott magamba ezek meg csak kuncogtak .

- remélem nem a gyilkos nézésedet veted ránk- motyogott Kori az étlap mögül

- na mert szerinted?!

- Sziasztok!-állt meg egy fiú az asztalunk mellett vigyorogva

- sziaa –köszöntem félénken

- cső haver! mi a pálya?!- fogtak kezet Levivel. Ezután Rinna azonnal felállt és bemutatott minket egymásnak

- Ricsi, bemutatom a legjobb barátnőmet, Zorkát. Zorka, bemutatom Ricsit-majd mi is kezet fogtunk

- csak Zori- mondtam neki

- rendben Zori. Nagyon szép neved van- mondta kedvesen.

- köszönöm szépen- amikor leült ránéztem barátnőmre és eltátogtam hogy: nagyon helyeeeees! ő meg csak bólogatott mint aki jól végezte dolgát. Ki ez a srác- gondoltam magamba hisz még sosem láttam, pedig nagyjából tudom kik Levente barátai.

- jó hír! –pattant fel Rinna-bátyjám meglepett minket és hazajött Svájcból. Most írt. Mennünk kell, legyetek jók!-darálta majd megöleltek és már mentek is. Azért az ajtóból visszfordult és kacsintott egyet én meg finoman bemutattam neki amikor megtöröltem a szemem. A következő pillanatban már el is húztak

- szóval Zori-könyökölt az asztalra Ricsi majd mélyen belenézett a szemembe.-mesélj magadról

- hol is kezdjem..

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kezliez.blog.hu/api/trackback/id/tr8812139127

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása